Sziasztok,
Tudjátok merre jártunk? Nem? Hát akkor most jól elmesélem. Már az elején szeretném leszögezni a harisnyát Tádé lopta el. Nekem nincs közöm az egészhez.
Elmentünk a fővárosunkba. Meglátogattuk a politikusokat. Meg a pénzverdét. Főként a pénzverdét. A politika túl bonyolult a cukiknak. Igen, hát Canberra a főváros. Csodálatosan szép. Modern, tiszta, lenyűgöző mérnöki munka eredménye, és nem zsúfolt. Minden parkosítva van a legnagyobb zöld területtel rendelkező város és tudjátok milyen díjat nyert? A „Bozótok Fővárosa” címet. Tádé meg tök süket, azt értette bozontos főváros, és azóta röhögök rajta. 1908-ban választották ki fővárosnak mivel Sydney és Melbourne állandóan acsarkodtak, így valaki azt mondta –azt nem tudjuk ki – „jó akkor egyikőtök sem lehet főváros”. Így lett Canberra. Ez egy igen jó választás volt.
Tessék lássék a Parliament House. Csodaszép. Sajnos bent nem tudtunk fotózni, mert nem mentünk be. De legközelebb.
Melbourne-től 660 km-re van, 358 ezer fő lakosa van, tengerpartja nincs ezért tőlem csak 4,5 csillagot kap. Jó van tengerpartja de nem úgy. Értitek? Kicsivel arrébb, New South Wales-ben kisajátítottak egy kis tengerpartot amit Jervis Bay-nek hívnak. Csak hát oda el kell menniük, mert a fővárosunk a szárazföld közepében van. De egy ilyen tengerpartra szívesen elmennék ahol a fehér homok kisüti a szemecskémet. Móni már volt ott, azt mondta szép. Meg hogy lehet ott sétálni fent a sziklákon, vannak szép kilátók, ösvények, meg nagy pókok. Ne már… Utálom a pókokat. Jervis Bay máskor.
Aztán végül is megérkeztünk az úti célunkhoz a pénzverdéhez. A neve Royal Australian Mint.
Jajj hát mennyi érdekességet láttunk ott. Rögtön az első az volt hogy Tádé egy harisnyával a fején szállt ki a kocsiból.
-„Mi a… Tádé mit csinálsz?”
-„Na mit gondolsz Mazsola? Mi vagyunk Bonnie és Clyde. Körbeutazzuk Ausztráliát, és kiraboljuk a bankokat. De nem ölünk meg senkit. A pénzt meg odaadjuk a szegényeknek.”
– „Na még mit nem te szélhámos! Ebből elég! Mi Mazsola vagyunk és Tádé. Rendes, jól nevelt Kedvencek. Ne idegelj már ezzel a balgasággal”
-„De Mazsola miért? Bemegyünk, te elkiáltod magad hogy ez bank rablás és senkinek nem esik bántódása, csak tegyék a pénzt a zsákba. Ezt jól kiterveltem, tiszta és gyors meló.”
-„Miért én kiabáljam el magam? Különben is hol a zsák?”
-„Azért Mazsola, mert neked mélyebb a hangod. Mit gondolsz kivesz komolyan egy cincogit aki pénzt követel? Még a végén megölném őket, mert belehalnának a nevetésbe. A zsák? Ja nincs is zsákunk. De majd ellopjuk azt is semmi vész.”
-„Nem lopunk el semmit, Te Tádé vagy nem Bonnie világos?! És honnan van ez a harisnya de komolyan?”
-„Kölcsönvettem Mónitól… „
-„Na jól van ebből elég. Bemegyünk a pénzverdébe szépen, és nem raboljuk ki őket te haramia! ADD I-I-IDE azt a harisnyát te nyavalyás!
-„Ne már Mazsola, letéped a fejem!”
-„Na az biztos is te rózsaszín vadállat, álljál ide fotózkodni, ne mindig a hülyeségeken gondolkodjál”
-„khm-khm hangulat gyilkos…”
-„Mondtál valamit??”
-„ …… ”
Hát ez a Tádé kiidegelt. Jó hogy volt nálam Rivotril. Végül bejutottunk, de megmondtam neki ha nem viselkedik szíjat hasítok a hátából.
A helyzet az hogy ez a pénzverde 1965-ben lett megnyitva a pénzváltás miatt ugyan is Ausztrália akkor állt át decimális pénzváltásra. Nagyon látványos turista ,látványosság. Amíg ez a hely nem lett megnyitva addig Melbourne-ben, Perth-ben, és Sydneyben volt pénzverde. De mennyire menő nem mikor megkérdezik hogy hol dolgozol? Hah, a pénzverdében!
Tádét elengedtem had nézelődjen, de megmutattam neki a kamerákat és mondtam neki hogy semmi huncutkodás, sumákolás, mert ennek itt rossz vége lesz. Megígérte, hogy nem fog rosszalkodni. Látott nagyon szép uncirculated érméket, azt mondta a Southern Cros volt a kedvence.
Meg a halacskás.
Meg az állatosok.
Aztán meg két bácsi észrevette ahogy leskelődik. Figyelte a gyártást.
Mondjuk az én is.
Haha itt aztán tényleg hordószám készítik a pénzt.
Milyen vicces volt látni a különböző munkafolyamatokat. A préselést, a…. Na jó, többet nem tudok a pénz gyártásról csak hogy préselik, és több folyamata is van. Láttunk egy vitrinbe olyat amit nem sikerült jól nyomni. Kacska volt szegény pénz, de hát selejt minden gyártás során keletkezik.
Azt mondjuk nem tudom, hogy ezeknél hogy megy? Ha mondjuk rossz a présgép és nem jó érmét készít akkor az anyagi veszteséget elrendezik úgy hogy „sebaj srácok, nyomunk 5 hordóval többet és nullán vagyunk” Érdekes, felettébb érdekes.
Nagyon vicces hely még a lépcső is szinte apróból áll. Ezek itt nem spórolnak a pénzen!
Természetesen mi sem távoztunk üres kézzel. Vásároltunk jó pár érmét. Személy szerint nekem egy ezüst a kedvencem aminek az a neve, hogy Kangaroo in Sunset. Lehet, hogy egy következő bejegyzésben megmutatom nektek a az érme gyűjteményemet. Mert van ám… Nagyon is szép.
Plusz van egy beépített emberem, Jake a kávézóban, akivel mindig átnézzük a kasszát forgalomba lévő limited edition érmék után.
Ez volt a fővárosi kalandunk.
Puszi: M&T