Sziasztok,
Visszatértünk a nyaralásból és hoztunk nektek pár érdekes történetet.
Egyszer csak eldöntöttük, olyan karácsony környékén, hogy akkor mi most elmegyünk nyaralni. Viszont szerettünk volna kipróbálni valami újat. Nem csak folyton a repülést…
-De Tádé, khm… mi még nem is repültünk, csak akkor mikor ide jöttünk és akkor is csak a bőröndben utaztunk.
-Jajj Mazsola, muszáj mindenbe belekötni? Akár repülhetnénk is nem? Lényeg a lényeg, hogy ezúttal egy lakóautós kirándulást terveztünk meg. Ki kíváncsi már a szállodai szobákra?!
-De Tádé….
-Nem Mazsola, meg se szólalj, most én mesélek mégpedig nem másról mint a lenyűgöző, hatalmas és végeláthatatlan Kék Hegységről. Vagy ahogy itt hívjuk Blue Moutains-ről.
Egy Katoomba nevezetű kis falu kempingjében száltunk meg. Ez volt az első település ezen a környéken aminek a neve Cittaslow volt ami annyit jelent „lassú kisváros” vagy magyarosan álmos kisváros. Hát nem is sietnek sehova az emberek itt, az biztos. Elég felkapott hely évente 3,5-4 millió látogatót fogad, de ki tudja miért, nem volt tömeg. Azt tudjátok hogy a Kék Hegységnek a neve sem az volt ami ma, elég sokáig hívták Carmarthen Hills-nek és Landsdowne Hills-nek.
Na de honnan a név? A Kék-hegység kék árnyalatát az eukaliptusz fák által felszabaduló illékony terpenoidok (olajok) eloszlása okozza. Amikor ezek kölcsönhatásba lépnek a rövid hullámú fény, por és vízgőzökkel, kék árnyalatot kap. Köszönöm a figyelmet, most jöjjön a túra mókásabb része.
10 perc sétára található egy nagyon mókás Scenic World nevezetű 4 opciós túra. Van Railway – vasút, Skyway – légi út, Cableway – kötélpálya és Walkway ami hát végül is egy séta az erdőben.
Mi először a vasutat próbáltuk ki. Tudtátok hogy ez a világ egyik legmeredekebb személyszálitó vonata? Nem? Hát mi sem.
És tudjátok mit láttunk miután beültünk a vonatba és az elindult? Semmit. Mert annyira nagyon féltünk, hogy kapaszkodtunk a kamerába, egymásba, mindenki másba és csak sikítottunk. Az egész nem tartott tovább két percnél, de mi nem mertük kinyitni a szemünket. A páfrányok sűrűek és zöldek, a fák az égig érnek, a sziklafalak pedig a holdig. Gondolom. Mert nekem csak egy zöld malac visitása visszhangzik a fülemben.
Mazsola ezek után már nem is akart soha többé kimászni a hátizsákból és azt mondta, hogy őt ugyan nem érdekli a nagy mélység és távolság. Na én azért kinéztem ám a Skyway kabinból és csodás látvány fogadott. Ezt a völgyet Jamison Valley-nek hivják, és 270 méter magasan suhantunk a fák felett. Őserdő mindenhol amerre a szem ellát. Tudtátok hogy 150 féle növényfaj található meg itt ami sehol máshol a világon, és hogy több mint 100 féle eukaliptusz található meg a nemzeti parkban? Természetesen védettek.
Nos aztán az eredei sétára már Mazsola is előmászott a hátizsákból. Itt már nem félt. Az idő szép volt, az erdő pedig csodás mint mindig.
A következő részben, mesélünk a vízesésről, a bányászokról és a 3 Nővérről.
Addig is puszi,
Mazsola és Tádé