Napfényes szép napot Drágáim.
Ahogy megígértük ma megmutatunk néhány ausztrál finomságot. Oké, az igazat megvallva abból amit megmutatunk 1 volt finom. Akkor lássuk.
Ausztrál furcsaságok, első rész.
Felkerekedtem Mazsola nélkül, és elmentem a közeli Woolworths-be vásárolni. Nem semmi hely, van ott minden.
Nem is bánom, hogy Mazsolát otthon hagytuk. Csak hisztizne hogy fáj a lába, hogy uncsizik stb.
Az első amit megvásároltunk az a Tim Tam.
Ez egy édesség. Millió ízesítésben van de mi a classic-ot vásároltuk. Ráfeszültem az Étcsokoládés Tim Tam-re, de aztán elhessegettem a gondolatokat! Maradjunk az eredetinél.
Aztán jöjjön egy kevésbé édes ausztrál különlegesség a Vegemite. Ebből is van ám ilyen blend meg olyan… Ennél is inkább az original-t választottam. Mit mondjak első ránézésre az üveg sem volt szimpatikus, de mit szoktak mondani!? Ne ítélj elsőre, ami belül van az lehet hogy kincs.
Na gyere sárga ruhás barátom megyünk a bevásárló kocsiba befele.
Miután megvásároltuk a cuknisságot és a sárga vegivalamit, átnyargaltunk a következő sorba. Kövi termék a Gumption. Mit tudunk erről?! Semmit. Illetve annyit hogy nem lehet megenni.
Akkor gyere Gumption barátom, téged is hazaviszlek.
Hazaértünk és Mazsola már várta, hogy kóstolgathasson. Vettünk mást is de csak ezt a 3 terméket szabad megmutatni neki, mert felfalná az egész szatyrot ha tudná mi van még benne.
Szóltam is neki, hogy akkor kezdődhet az kóstolás. Különben ez tök menő most az interneten, ahol az a sok szörfös van. Már mi is szörfölünk, és mennek ezek a kóstoljuk meg ezt meg azt…. Kóstoljuk.
Tim Tam
Ez tulajdonképpen egy keksz. Csokis keksz. Két keksz között csoki réteg és az egész bele van mártva tejcsokiba. Hát jól van. Már a gondolattól is kipotyogtak a fogaim. Az Arnott’s keksz gyártó vállalat készíti. Ezt Ian Norris bácsi hozta létre, aki elment utazgatni egy kicsit a világba, hogy keressen inspirációt az új termékhez. Aztán Angliában talált egy kekszet a Pingvin kekszet és úgy döntött ő bizony jobbat csinál. Hát csinált is. 1964-ben piacra is dobták a terméket amit egy lóról neveztek el. Igen egy lóról. Ross Arnott akié a kekszes cég 1958-ban részt vett egy Kentucky Derby-ben és úgy gondolta a győztes ló neve tökéletesen megfelel az új terméknek. Tim Tam.
Mindenki hogy oda van hogy eredetit kell kitalálni és olyat ami senkinek sincs. Marketing meg minden. Fenét! Itt ez a ló jó kis névvel, tetszik, legyen ez a keksz neve. Nem kell túlagyalni ezt. Ross bácsi tudta.
Ám de lássuk hogy kell enni a Tim Tam-et. Van ám ennek egy rituáléja. Nem csak úgy kikapod a dobozból és eszed.
Mondtam Mazsolának, fogd meg és harapd le az egyik csücskét. Nézett bután de leharapta. Na én pedig leharaptam a szemközti csücsköt. „hmmm de ropogós” gondoltam
Aztán bele kell mártani tejbe az egyik leharapott felét, a másik leharapott felén pedig el kell kezdeni szívni a tejet. Fura mi? Ausztrálok.
A tej nagyon ügyesen átáztatja a kekszet ami puha lesz, és a csoki tej keksz trió valami isteni finomságos elegyet alkot.
Mazsolával mormogva neki is láttunk és felfaltuk az egészet. A fülemig csokoládés lettem. Egyszer élünk. De akkor nagyon!
Kettő terméket kóstoltunk még meg. A Vegemite-ot és… oké a Gumptiont nem mert az tisztitószer.
Azt hiszem utóbbit fogjuk bemutatni, mert a Vegemite egy nagyon gonosz ördögi találmány. Aki ezt ételnek meri hívni azt legszívesebben megdobálnám ezzel a csúnya sárga üveggel amibe ezeket a förmedvényeket töltik. Ez az emberiség ellen elkövetett bűn. Fel is ment a vérnyomásom. Kell egy kis Tim Tam rá. Rögtön jövök.
Gumption
Foglaljuk össze amit erről a termékről tudunk. Egy tisztítószer. Ennyi. Mazsolának van egy elborult elmélete. Szerinte ez egy titkos kísérlet mellékterméke. Mivel semmit de semmit nem találunk róla. Olyan mint egy Amerikába beépült KGB kém. Mindenki ismeri, szereti, esetünkben használja, jól működik de ha egy kicsit is a dolgok mélyére ásunk akkor falakba ütközünk, nincs háttér sztori. Mi volt 1948-elött? Ki találta fel? Hogyan? És miért? Felettébb gyanús ez nekünk. Tisztítószer összeesküvési elméletre bukkantunk. Na de én jobban nyomozok ám mint az FBI.
Agent Tádé belekezd!
Akinek nincs ilyen a konyhájában az nem is lehet igazi háziasszony. A Gumption több mint hatvan éve van a piacon, és több generáción keresztül ott volt minden háztartásban. 1948-ban dobták piacra, és számos különböző módon került tesztelésre. Azt mondják –mi még nem próbáltuk- hogy nagyon könnyű a használata, nincsen benne fehérítő vagy bármilyen agresszív kémiai tisztítószer, semmiféle káros gőz nincs amit belélegezhetünk, nem bántja a bőrünket. A nagyon erős foltokat is eltünteti. Visszaállítja az eredeti csillogást, fényt. Használható minden felületen, nem karcol.
Kételkedem. Nagyon kételkedem. Mazsolával el is határoztuk hogy teszteljük. Ha információ sehol nincs hiába szörföltem a neten, akkor majd beszéljenek a tettek! Most mutasd meg Gumption hogy mit tudsz!
Harcra fel, Szivacs kezű Mazsola is itt van, felvette a kesztyűt… Őőőő a szivacsot. Én kiskezű vagyok ezért snowboard módba használom a szivacsot. Uccu neki sikáljunk.
Bakker, ez működik. Nézzétek milyen csodásan letakarította a Gumption a főzőlapot. Csak úgy csillog-villog, még a tükörképem is látszik. Halkan jegyzem meg, hogy milyen jóképűek vagyunk.
Úgy tűnik van amikor csak el kell fogadni a dolgokat. Úgy ahogy azok vannak. Nem kell mindenre keresni és tudni a választ! Vannak amik működnek és vannak amik nem. A Gumption 66 éve működik. Gumption a barátunk.
Ma ez a két ausztrál termék fért bele, de van ám még itt miről mesélni. Ezek pedig a Milo és a Vegemite. Az egyik egy élesztő kivonat, a másik pedig szárított maláta kivonat vagy ilyesmi. Ezek itt lent furák ugye? Jövő héten hozom a történeteket!
Üdv:
Mazsola és Tádé